A barátnőmmel mindig is imádtunk plázázni, hosszú órákat tudunk eltölteni egy-egy üzletben nézelődve. Persze ilyenkor a vásárlás sem maradhat el sosem. Nem tagadom, a szüleim elkényeztettek, így nekik sosem okozott problémát, és pláne nem, ha jó sok pénzt ott hagyhattam a boltban néhány új ruháért vagy kozmetikumért. De sajnos minden jónak vége szakad, édesapám úgy döntött, véget vet a fölöslegesen megvett, majd aztán soha nem használt ruhák és kiegészítők korszakának. Eljött a pillanat, hogy az én családomban is bevezetésre került a ’zsebpénz’, és meg kell, hogy mondjam, elég szűkmarkúan szabták ki a részemet.
Eljöttek tehát a sötét hónapok, amikor én inkább csak kísérő voltam barátnőm mellett, és míg ő teletömte a kosarát szebbnél szebb ruhákkal, és szuper sminkcuccokkal, én csak szomorúan kullogtam mögötte, hiszen csekély pénzecskémből sajna már nem telt ilyenekre. Persze nem panaszkodom, tudom, hogy sokan még ennyit se kapnak, és azt is értem, hogy apukám miért találta ki ezt az új szabályt. Elterveztem, hogy spórolni fogok, és ezt a kis összeget nem szórom el felesleges dolgokra.
Legnagyobb gyengéim egyébként a különböző szépségápolási termékek, főleg a különböző tusfürdők, szappanok és fürdősók. Mindig jó hosszan szoktam ücsörögni a kádban, imádok ellazulni és olvasgatni ilyenkor a forró vízben. Nagyon fontos alkotóeleme ennek a rituálémnak a minél finomabb illatú kozmetikum hozzá. Éppen ezért a vásárlások során mindig megleptem magam valami ilyesmivel, de sajnos a költekezés megvonás miatt ebből is vissza kellett vennem. Azért hébe-hóba mégis megengedek magamnak ezt-azt, legutóbb például nem tudtam ellenállni egy körömvirág illatú natúr szappannak a neten, úgy gondoltam már eleget spóroltam, ezt most megérdemlem.
Most, hogy a helyzet így alakult, rájöttem, hogy a legjobb módja a nem költekezésnek, ha nem is megyek plázába, hanem inkább a neten vásárolok, mert sokkal célirányosabb. Csak arra keresek rá, amire szükségem van, megrendelem, kihozzák és kész. Nincs felesleges csábítás, nem esem kísértésbe. Így szoktam rá arra, hogy a kozmetikumokat is neten rendelem, ahogyan ezt az új szappant is. Eddig, mikor elmentem a drogériába, csak az számított, hogy egy terméknek szép legyen a csomagolása és jó az illata, de most, hogy a neten vásárolok, szembetűnőbbek lettek az összetevők is, és mint kiderült, ez nem is olyan elhanyagolható szempont. Sőt.
Az aquamundi.hu-n fedeztem fel olyan termékeket, amik kizárólag természetes anyagokból, tartósítószerek és kémiai anyagok hozzáadása nélkül készülnek, így kizárt, hogy az ember, valami nem arra valóval mérgezze magát. Az illatuk is jó, pedig mesterséges fokozó anyagok nincsenek benne, szóval egy főnyeremény minden termék, amit az ember ott vásárol.
A megszorított büdzsé miatt pedig fontos szempont lett számomra az ár is, hiszen nem mindegy, hogy egy termékre elmegy az összes pénzem, vagy másra is jut, de szerencsére ezek a kozmetikumok nagyon jó árban vannak.
Szóval rendeltem egy körömvirágos szappant, amit direkt átvevő pontra kértem, hogy azért annak az élménye megmaradjon, hogy kimozdulok a házból a zsákmányomért.
Apukám jót kuncogott rajtam, hogy a sok reklámszatyor helyett csak egy apró zacskóval érkezem, kíváncsian érdeklődött, hogy mégis mit sikerült ennyi pénzből megvásárolni. Büszkén mutattam új szerzeményemet, majd elvonultam a fürdőbe, hogy megejtsem a napi pihentető és nyugtató fürdőmet, tesztelve az új szappant.
Nagyon bejött a szappan, imádtam. Az illata is lenyűgöző volt, már amint a kezemben tartottam a zacskót az átvételkor, már annyira izgatott voltam, hogy alig bírtam várni azzal, hogy megszagoljam, míg hazaérek. Aztán a fürdőben persze elárasztott az illata és utána még napokkal is csak az illatára tudtam gondolni. Az pedig, hogy nem tartalmaz semmilyen káros anyagot, csak még jobb hatást ért el nálam, ugyanis idáig mindig gond volt a bőrömmel, azonban a használata óta kezd javulni az állapota.
Érdekes, hogy milyen fordulatot tud venni az ember élete. Eddig semmi mással nem törődtem, csak hogy állandóan tök felesleges dolgokat vásárolgassak, bedobjam a szekrénybe és többet ne is foglalkozzak vele. Nem tudom, hogy idáig ezt miért nem vettem észre magamon, de köszönöm a szüleimnek, hogy végre ők rádöbbentek, hogy ez nem lesz így jó és változtattak. Azóta is én megvilágosodtam, ha lehet ezt így mondani.
Sokkal jobb érzés, hogy beosztom a pénzem, nem szóróm csak úgy és megválogatom, hogy mire költök. Végre megtanultam értékelni azt, amim van, és azóta párszor meg is lepődtem, hogy milyen ruháim vannak a szekrényben, ezekről már teljesen megfeledkeztem. Most már volt köztük olyan, ami egyáltalán nem tetszett, nem is értem, hogy tudtam ezeket megvenni, vagy, hogy akkor mit gondoltam. Az ilyeneket pedig odaadtam valaki másnak, akinek tudtam, hogy tetszeni fog és szívesen hordaná őket. Szóval végülis ennek a sztorinak is jó vége lett.